Temporary page while we relaunch our institute website over the coming months. Contact the organizers, Ksenia Shagal and Jeremy Bradley, with questions and suggestions. Last update: 18 May 2026.
How to join us:
Our colloquium is a hybrid event taking place every week from 2:15–3:45 PM (Central European Summer Time). You can find us:
In person: Geschwister-Scholl-Platz 1 (main building), F 007
Welcome! - The team of the Institute of Finno-Ugric / Uralic Studies
Schedule for Summer 2026:
13.4.2026: Prof. Dr. Beáta Wagner-Nagy (Universität Hamburg)
Das Leben ist ein Geben und Nehmen: zwei Ereignisse und ihre Verwendung in den samojedischen Sprachen
20.4.2026: Dr. Josefina Budzisch (University of Vienna)
What you can do with a corpus – examples from Selkup This talk introduces the SLC and INEL Selkup corpora and demonstrates how they can be used to explore a range of linguistic questions. Using several small case studies – such as cardinal directions, definiteness, existential-locative constructions, and dialectal variation – I show how different layers of annotation in the corpus can be used for different types of analysis, illustrating the versatility of annotated corpora for linguistic research.
Remarks on Relativization in Meadow Mari – a corpus-based approach In this talk, I present the theoretical background of my doctoral research on relativization in Meadow Mari and introduce preliminary findings that will be further developed throughout the dissertation. Relative constructions and relative clauses have received sustained attention in both typological and Uralic linguistics. Building on this work, I examine relativizing strategies in Meadow Mari using preliminary corpus data. Specifically, I map the relativizing capacities of participles (i.e., which arguments they can relativize) and investigate the functions and distribution of the relative pronoun kudo in written corpora. I tentatively propose that the lexical semantics of the verb underlying a participle may influence its relativizing potential. I also suggest that the relative pronoun kudo occurs more frequently in formal registers, such as scientific texts and Wikipedia articles, indicating that it may be associated with more formal varieties of written Meadow Mari.
4.5.2026: The NOMAC team (Ksenia Shagal, Jeremy Bradley, Daria Zhornik, Timofey Arkhangelskiy, Sophie Pokrovskaya – LMU Munich)
Northern Mansi Corpus (NOMAC): Project launch
11.5.2026: Hanna Männikkölahti (Jyväskylä)
Reading is for everyone! Finnish plain-language literature in focus
18.5.2026: Dr. Sabine Grasz (Universität Oulu)
Code-Switching Deutsch-Finnisch in deutsch-finnischen Tandemgesprächen
1.6.2026: Ilia Egorov (LMU Munich)
The Formation of the Saami Continuum: Typological Features This talk will explore the results of modelling the diversity of Saami morphosyntax and phonology based on the UraTyp data. It will present the results of various quantitative analyses and provide a diachronic interpretation of the findings. Particular attention will be paid to discrepancies between clustering based on morphosyntactic parameters and phylogenies inferred from lexical data and phonological innovations.
8.6.2026: Prof. Dr. Miina Norvik (University of Tartu)
Continuity and change of structural features: the example of southern Finnic The presentation focuses on phonological and morphosyntactic features of southern Finnic from an areal typological perspective, examining both change and persistence. The study covers about forty Finnic varieties and roughly one hundred features, primarily from the UraTyp dataset, but extended for detailed analysis. The aim is to compare, for instance, to what extent phonological and morphosyntactic features are responsible for different grouping of these varieties. A further objective is to explore how innovations and geographic factors (center vs. periphery) shape these patterns.
15.6.2026: Miscellanea (internal session, no Zoom)
22.6.2026: Attila Benő (Babeș-Bolyai University)
Language planning in minority context
The presentation outlines the sociolinguistic characteristics of the Hungarian speech community in present-day Romania, with a particular focus on language policy, linguistic rights, and the underlying language ideologies that shape them. Delving into the consequences of active bilingualism, it interprets the tasks of status, corpus, and acquisition planning, highlighting the issues of standardization and terminology planning. Within the framework of corpus planning, recent lexicographical achievements and the linguistic approaches determining them will also be discussed.
Other talks during Attila Benő's visit to Munich (all at the Institute of Finno-Ugric/Uralic Studies, Ludwigstr. 31/III, Room 327):
23.6.2026, 2:15-3:45 PM: Artificial Intelligence and literary translation
The presentation analyzes how AI translation handles the rendering of non-normative texts and text fragments. The translation of utterances that employ heightened creativity (literary works, linguistically expressive advertisements, wordplay) highlights the differences in interpretation and linguistic equivalence between humans and artificial 'intelligence'. Human understanding versus machine 'misunderstanding' of occasional, novel linguistic forms ultimately reveals the very nature of the process of language change and indicates the limits of the automatizability of translation.
24.6.2026, 10:15-11:45 AM: Versforma és fordítás(Verse Form and Translation – in Hungarian, with English explanations as needed)
Ez a vitaindító előadás azt a kérdést veti fel, hogy lehet-e verset fordítani anélkül, hogy megőriznék az eredeti költői formát. Mikor mondható indokoltnak ez, és mikor nem? A magyar műfordítás-történet két releváns példáján keresztül szemléltetem, hogy a kérdésre adandó választ a fordítói viszonyulás határozza meg: a forrásnyelvi szövegközpontú vagy célnyelvi szövegközpontú fordítói attitűd. A téma alapkérdése tulajdonképpen az irodalmi fordítás egyik alapproblémáját érinti: az eredeti és a fordított szöveg viszonyát a stílushatás és az expresszivitás szempontjából.
25.6.2026, 10:15-11:45 AM: A fordíthatóság kérdése. A probléma gyökerei(The Question of Translatability and the Origins of the Problem – in Hungarian, with English explanations as needed)
A fordításelméleti kézikönyvek rendszerint külön fejezetet szánnak a fordíthatóság, fordíthatatlanság kérdésének, és maguk a fordítók is sokat írtak a megoldhatatlannak látszó fordítási kérdésekről. A kérdés tulajdonképpen egy paradoxonra utal: az elvileg fordíthatatlan szövegrészek a gyakorlatban valamilyen módon lefordításra kerülnek, azaz a fordító munkájában pusztán elméleti kérdéssé válik a fordíthatatlanság jelensége. Számos „fordíthatatlannak” tekintett versnek több jó fordítása van. A előadás együttgondolkodásra indít olyan jelenségek értelmezésében mint az egyenértékűség (ekvivalencia), a kulturális különbségek áthidalása, a nyelvi játékok átültetése. A probléma részkérdéseinek továbbgondolása lehetővé teszi, hogy ne a nyelv (a saussure-i langue) szintjén gondolkozzunk a fordításról, hanem a konkrét szöveg (a diskurzus) szintjén. Ha ezt tesszük, a fordítandó szöveg jeleinek aktuális, kontextuális jelentései kerülnek előtérbe, és ezek bizonyos mértékben szűkítik a fordító értelmezési és választási lehetőségeit.
29.6.2026: Katri Wessel (LMU München)
Beobachtungen zur sprachlichen Entlastung: Literatur in Selkosuomi und Leichter Sprache
6.7.2026: Johannes Hirvonen (LMU Munich)
A new survey of borrowed negative indefinites
13.7.2026: Denis Rakhman (LMU Munich)
Purposive and aspectual semantics interaction: the cases of Finnish and Russian
