(komi-permják)

AsymFinCop

AsymFinCop: Az állító mondat finit igealakja helyett nem-finit igealak áll elő, a finit igealak kategóriáit (vagy azoknak legalább egy részét) a kopula vagy a tagadóige fejezi ki.

(1)sašamun-övör-ö.
Szásamegyprs.3sgerdőill
’Szása elmegy az erdőbe.’ (L. P.)

(2)sašaozmunvör-ö.
Szásaneg.prs.3sgmegy.cngerdőill
’Szása nem megy az erdőbe.’ (L. P.)

(3)mimun-am(ö)vör-ö.
mimegyprs.1plerdőill
’Mi elmegyünk az erdőbe.’ (L. P.)

(4)miog(ö)mun-övör-ö.
mineg.prs.1plmegy.cngplerdőill
’Mi nem megyünk az erdőbe.’ (L. P.)

(5)sašamun-i-svör-ö.
Szásamegypst3sgerdőill
’Szása elment az erdőbe.’ (L. P.)

(6)sašaezmunvör-ö.
Szásaneg.pst.3sgmegy.cngerdőill
’Szása nem ment el az erdőbe.’ (L. P.)

(7)sašamun-a-svör-ö.
Szásamegyfut3sgerdőill
’Szása el fog menni az erdőbe.’ (L. P.)

(8)sašaozmunvör-ö.
Szásaneg.fut.3sgmegy.cngerdőill
’Szása nem fog elmenni az erdőbe.’ (L. P.)

A komi-permják nyelvben a standard tagadás általában aszimmetrikus, a tagadást minden számban és személyben tagadó igével (1)–(8) fejezik ki. A tagadó ige felveszi az igei személyragokat, a lexikális jelentést hordozó ige pedig speciális, konnegatív alakban szerepel. A tagadó igének jelen (2),(4), szemtanúsági múlt (6) és (egyszerű) jövő idejű (8) alakjai vannak (Bartens 2000, Ponomareva 2002: 127–140, 2010: 265–267). Tagadáskor a konnegatív igealak egyes számban lehet mássalhangzóra végződő vagy -y végű, míg többes számban egységesen végű alakokat használnak. A jelen (2) és az egyszerű jövő (4) idejű tagadó igék nem különböznek. Az ún. nem szemtanúsági múlt időben a tagadó igealakok megegyeznek az állító igealakkal, a tagadás ebben az esetben szimmetrikus (Bartens 2000: 187).

Szerző: F. Gulyás Nikolett


[🠐 vissza]