(mezei mari)

AdjPredNonV

AdjPredNonV: Az állítmányi melléknév nem-igei típusú.

(1)kuvašoŋgo
idős_asszonyöreg
’az asszony öreg’ (Kangasmaa-Minn 1998: 240)

(2)kožkeŋežəm-atteləm-atužarge
lucfenyőnyáronistéleniszöld
’a lucfenyő nyáron is, télen is zöld’ (Bereczki 2002: 60)

(3)marijüdər-vlakmotorul-ət.
marilányPLszépvan3PL
‘A mari lányok szépek.’ (Arkhangelskiy 2019)

(4)kodšijraps-lanjodmaškuguəl-e.
tavalyrepceDATkeresletnagyvanPST1.3SG
‘Tavaly nagy volt a kereslet a repcére.’ (Arkhangelskiy 2019)

(5)tudoješanlij-ne-žealeuke?
őcsaládosleszDES3SGvagynem?
‘Ő családos (ember) szeretne lenni vagy nem?’ (Arkhangelskiy 2019)

A mezei mari nyelvben az igék számban és személyben egyeztetődnek az alannyal, illetve felvehetnek idő- és módjeleket. Az állítmányként álló melléknév a mondat semmilyen más tagjával nincs egyeztetve, többes számú alany esetén is egyes számban marad (3) (Bereczki 1990: 75). A többes szám, illetve az idő- és módjelölés a segédigei szerepű létigére kerül (3)-(5).

Szerző: Timár Bogáta


[🠐 vissza]