(udmurt)

AuxNotVInfl & AuxVInfl

AuxNotVInfl:* A segédigék ténylegesen igék, de a segédige nélkül álló igéktől eltérően nem – vagy nem úgy – ragozódnak.

AuxVInfl: A segédigék ténylegesen igék, és ugyanúgy ragozódnak, mint a segédige nélkül álló igék.

(1)pereśkyšnomurtotyn ul-eval.
idősottél3SGAUX.PST1
’Az idős nő ott élt.’ (Bartens 2000: 209)

(2)stuďent-josdorazyśotemuž-eztolonik
diákPLhoz.3PLadPTCP.PSTmunkaACCtegnapPCL
bydesti-iľľamvylem.
befejezPST2.3PLAUX.PST2
’A diákok a házi feladatot (állítólag) már tegnap megcsinálták.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 269)

(3)köspispu-os-tyǯegatsky-tekkora-nykule.
szárazfaPLACCkésikCVB.NEG(ki)vágINFkell
A kiszáradt fákat késedelem nélkül ki kell vágni.’ (UdmCorp.)

(4)montynydkuleövöl.tonmynymkuleövöl.
énte.DATkellNEGteén.DATkellNEG
‘Én nem kellek neked. Te nem kellesz nekem.” (web, lásd alul)

(5)soberegineotćyjukiśty-nyjara.
aztáncsakoda.ILLgabonaöntINFszabad
’Csak azután szabad oda gabonát önteni.’ (UdmCorp.)

(6)heľsinki-yntolaltešunyt,uram-yniźy-teknovetly-ny
HelsinkiINEtélenmelegutcaINEsapkaABEisjárINF
lue.
lehet.3SG
’Helsinkiben télen meleg van, az utcán lehet sapka nélkül is járni.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 108)

(7)so-lypyry-nyjara-lo-z=a?
őDATbelépINFszabadFUT3SG=Q
’Szabad belépnie?’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 108)

(8)tynadlykt-em-edözluy.
te.GENjönPTCP.PST2SGNEG.PST.3lesz.CNG.SG
’Te nem tudtál jönni.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 232)

(9)puńńa-mös-ezuśton-tekuśty-nyuzluy.
bezárPTCP.PSTajtóACCkulcsABEnyitINFNEG.FUT.3lesz.CNG.SG
A bezárt ajtót kulcs nélkül nem lehet kinyitni.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 109)

(10)pegʒ́y-nykuleövöl.
menekülINFkellNEG.PRS
’(...) nem kell menekülni (...)’ (UdmCorp.)

(11) aľi m. bulgakov-leś, f. dostojevskij-leś vań
most M. BulgakovABL F. DosztojevszkijABL összes
proizveďeńi-os-ses lydʒ́y-sa pot-i.
PLACC.3PL olvasCVB kimegyPST.1SG

‘Már elolvastam M. Bulgakov és F. Dosztojevszkij minden művét.’ (UdmCorp.)

Az udmurtban a segédigék egy része nem ragozódik: tipikusan ilyen az összetett múlt időkben előforduló, ragozott igealakhoz kapcsolódó val és vylem segédige (1)– (2). Más segédigék, például a kule ’kell’ (3)–(4), jara ’szabad’ (5), lue ’lehet’ (6) modális segédigék számban és személyben nem variálódnak. A jara (7) és a lue a kule-val szemben az igékkel megegyező módon vesz fel időjeleket (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 104–109). A modális segédigék tagadás szempontjából is különböznek: a jara és a lue úgy ragozódik, mint bármely ige egyes szám 3. személyű tagadás esetén (8)–(9), míg a kule tagadása az övöl tagadószó segítségével történik (4), (10). A segédigék egy harmadik csoportja azonban az igékkel teljesen azonos módon ragozódik: ilyenеk például grammatikalizálódott konverbumszerkezetekben megjelenő, aspektuális segédigéknek tekinthető igék (l. pl. Horváth 2011), például a telicitást, perfektivitást kifejező potyny (lit. ‘kimegy’) (11).

Szerző: Horváth Laura


[🠐 vissza]