(udmurt)
AsymFinCop & AsymCatNonPdg
AsymFinCop: Az állító mondat finit igealakja helyett nem-finit igealak áll elő, a finit igealak kategóriáit (vagy azoknak legalább egy részét) a tagadóige fejezi ki.
AsymCatNonPdg: A nem paradigmatikus kategoriális aszimmetria jelensége, amikor is az ige egy vagy több nyelvtani kategóriája (személy, szám, idő, aspektus, mód, stb.) jelölésére a tagadásban más morfémát használnak, mint az állításkor, mégpedig olyan morfémát, amely kizárólag tagadás esetén fordul elő. Az állító és tagadó igealak kategoriális szerkezete ilyenkor nem változik.
(1) | min-iśk-od |
| megy‑PRS‑2SG |
| ’mész’ (Edygarova 2015: 267) |
(2) | u-d | myn-iśk-y |
| NEG‑2 | megy‑PRS‑CNG.SG |
| ’nem mész’ (Edygarova 2015: 267) |
(3) | myn-iśko-dy |
| megy‑PRS‑2PL |
| ’(ti) mentek’ (Edygarova 2015: 267) |
(4) | u-d | myn-iśk-e |
| NEG‑2 | megy‑PRS‑CNG.PL |
| ’(ti) nem mentek’ (Edygarova 2015: 267) |
(5) | myn-o-d |
| megy‑FUT‑SG2 |
| ’menni fogsz’ (Edygarova 2015: 267) |
(6) | u-d | myny |
| NEG.FUT‑2 | megy.CNG.SG |
| ’nem fogsz menni’ (Edygarova 2015: 267) |
(7) | u-z | myny |
| NEG.FUT‑3 | megy.CNG.SG |
| ’nem fog menni’ (Edygarova 2015: 267) |
(8) | u-g | myny |
| NEG‑3 | megy.CNG.SG |
| ’nem megy’ (Edygarova 2015: 267) |
(9) | u-g | myny |
| NEG.FUT‑1 | megy.CNG.SG |
| ’nem fogok menni’ (Edygarova 2015: 267) |
(10) | ton | myn-em-ed. |
| te | megy‑PST2‑2SG |
| ’Te elmentél.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 199) |
(11) | ton | myny-mte-jed. |
| te | megy‑NEG.PST2‑2SG |
| ’Te nem mentél el.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 199) |
(12) | ton | övöl | myn-em-ed. |
| te | AUX.NEG | megy‑ PST2‑2SG |
| ’Te nem mentél el.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 199) |
Az udmurtban jelen időben, illetve egyszerű és segédigével képzett szemtanúsági összetett múlt időben a tagadás ragozott tagadó ige segítségével történik: jelen és jövő időben u- tövű, múlt időben ö- tövű alakok segítségével, melyek személyben egyeztetődnek az alannyal (1)–(4), és utalhatnak az igeidőre is (Edygarova 2015: 267). Jövő idejű tagadás esetén a tagadóige u- töve önmagában nem utal az igeidőre ((5)–(6), vö. a jelen idejű tagadóige alakjával (4)), ám harmadik személyű tagadó alakok esetén a tagadóige önmagában is utal a jövői idejű idővonatkozásra (7), mivel a -z rag csak jövő időben használatos személyjelölésre (jelen időben a -g rag használatos, l. (8)).
A tagadóigét olyan speciális, ún. konnegatív igető követi, mely nem vesz fel személyjelölőt, de alakja utal az alany számára (1)–(4), és a tagadóigével együtt explicitté teszi az igeidőt: a tagadóige és a konnegatív tő megformáltsága gyakran együtt utal az általuk kifejezett funkciókra. A ragozási sorban találhatók homonim alakok is: például az egyes szám harmadik személyű jelen idejű tagadó alakoknál (8) a konnegatív tő megegyezik a jövő idejű egyes számú alakokban található konnegatív tővel ((6), (9)), az egyes szám első személyű jövő idejű alak esetében (9) még a tagadóige alakja is azonos.
Nem szemtanúsági igealakok esetén a tagadás tagadó ige nélkül, az -mte tagadó szuffixum segítségével történik, vagy az övöl tagadószó ragozott igealak előtt való használatával ((10)–(12)).
[🠐 vissza]