(udmurt)

Nom

Nom: A nyelv a morfoszintaktikai kezelés szempontjából két kategóriát különböztet meg (a kategóriákon belül nem téve különbséget): 1. [Sa, Snona, Aa és Anona]; 2. [P]. (Nominatív vagy nominatív–akkuzatív típus.)

(1)soporja.
ősétál.3SG
’(Ő) sétál.’ (Y. S.)

(2)soiźe.
őalszik.3SG
’(Ő) alszik.’ (Y. S.)

(3)soraisa-jezutća.
őRaiszaACCkeres.3SG
’(Ő) Raiszát keresi.’ (Y. S.)

(4)soraisa-jezadʒ́-i-z.
őRaiszaACClátPST3SG
’(Ő) látta Raiszát.’ (Y. S.)

(5)soutća.
őmunkakeres.3SG
’(Ő) munkát keres.’ (Y. S.)

Az udmurt nominatív nyelv (Winkler 2001: 64), az intranzitív és a tranzitív igék S/A kiegészítését morfoszintaktikailag egységesen, a tranzitív igék P kiegészítésétől eltérően kódolja. Az S/A kiegészítések morfológiai esete a nominatívusz (1–5), a P-é azonban – annak határozottságától és specifikusságától függően – akkuzatívusz (4) vagy nominatívusz (5) (Csúcs 1990: 34, Winkler 2001: 68, Csúcs 2003, É. Kiss – Tánczos 2018). Szintaktikailag azonban a morfológiailag jelöletlen P-k is tárgyként viselkednek.

Szerző: Asztalos Erika


[🠐 vissza]