(udmurt)
SuffAdvSb & FinalAdvSb
SuffAdvSb: A nyelv szuffixumokat használ a nem-finit határozói alárendelésre, és ezek az affixumok (közvetlenül vagy közvetve) az igető után jelennek meg.
FinalAdvSb: A nyelv önálló lexémákat használ nem-finit határozói alárendelésre, és ezek a nem-finit szintagma végén jelennek meg.
| (1) | azamat-e | myny-sa | mi | ul-i-my | inťernat-yn. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Azamat‑ILL | megy‑CVB | mi | él‑PST‑1PL | internátus‑INE | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ‘Miután Azamatba mentünk, internátusban éltünk.’ (Georgieva 2018: 87) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| (2) | ʒ́uć kyl-ez | um | pyrt-a-śk-e | kuspa-my | veraśky-ku. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| orosz | nyelv‑ACC NEG.PL | bevisz‑FREQ‑PRS‑PL | egymás_között‑1PL beszél‑CVB.SIM | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ’Mi nem használunk orosz szavakat, mikor egymással beszélgetünk.’ (Georgieva 2018: 90) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| (3) | tolkien | kul-em | bere | so-len | pi-jez | Christopher | ataj-ez-leś | potty-mte | kniga-os-se | pott-i-z. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Tolkien | (meg)hal‑NMLZ | után | ő‑GEN fiú‑3SG Christopher | apa‑3SG‑ABL kiad‑PTCP.NEG | könyv‑ PL‑3SG.ACC | kiad‑PST‑3SG | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ’Miután Tolkien meghalt, a fia, Christopher kiadta az apja kiadatlan könyveit.’ (Georgieva 2018: 76) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| (4) | tolon | kuaź zor-em-en | busy-je | öz | vetle | no […] | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| tegnap | idő esik‑NMLZ‑INSCOM | mező‑ILL | NEG.PST.3 megy.CNG.PL | PCL |
‘Tegnap nem mentek a mezőre, mert esett az eső.’ (Georgieva 2018: 78)
Az udmurtban a nem-finit határozói alárendelés gyakran konverbumokkal valósul meg: a -sa szimultán eseményeket, előidejűséget (1) vagy utóidejűséget, a -ku egyidejűséget fejez ki (2), a -toź utóidejűséget fejez ki, valamint ‘-ig’, ‘mialatt’ jelentésben is használatos. Nem-finit okhatározói és időhatározói alárendelés különböző névutók használata által valósul meg: pl. a bere ‘után’, ‘mivel’ (időhatározói, okhatározói jelentés) (3), aźyn ‘előtt’ (időhatározói), vylyś ‘miatt’ (okhatározói), dyrja ‘idején’ (időhatározói) névutó segítségével. Az -(e)myś és az -(e)men végződésű nem-finit alakokat (4) hagyományosan határozói igenevekként tartják számon, ám ezek a nominalizáció eseteinek is tekinthetők (nominalizáló szuffixum + esetrag). (Georgieva 2018: 76–80, 87–94)
Szerző: Horváth Laura