(udmurt)
VAux & AuxV
VAux: A főige megelőzi a segédigét.
AuxV: A segédige megelőzi a főigét.
| (1) | puni-my | jalan | byźy-ly-sa | ujy-l-e | val | yž-jos-yz. |
|---|
| kutya‑1PL | mindig | fut‑FQV‑CVB | üldöz‑FQV‑3SG | AUX.PST | juh‑PL‑ACC |
| ’A kutyánk mindig futva üldözte a juhokat.’ (UdmCorp.) |
| (2) | stuďent-jos | dorazy | śot-em | už-ez | tolon | ik | bydest-iľľam | vylem. |
|---|
| diák‑PL | ‑hoz.3PL | ad‑PTCP.PST | munka‑ACC | tegnap | PCL | befejez‑PST2.3PL | AUX.PST2 |
| ’A diákok a házi feladatot (állítólag) már tegnap megcsinálták.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 269) |
| (3) | tynad | lykt-em-ed | öz | luy. |
|---|
| te.GEN | jön‑PTCP.PST‑2SG | NEG.PST.3 | lesz.CNG.SG |
| ’Te nem tudtál jönni.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 232) |
| (4) | puńńa-m | ös-ez | uśton-tek | uśty-ny | uz | luy. |
|---|
| bezár‑PTCP.PST | ajtó‑ACC | kulcs‑ABE | nyit‑INF | | NEG.FUT.3 | lesz.CNG.SG |
| ‘A bezárt ajtót kulcs nélkül nem lehet kinyitni.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 109) |
| (5) | övöl | myn-em-ed |
|---|
| NEG.PST2 | megy‑PST2‑2SG |
| ’nem mentél el’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 199) |
| (6) | aľi | m. bulgakov-leś, | f. dostojevskij-leś | vań |
|---|
| most | M. Bulgakov‑ABL | F. Dosztojevszkij‑ABL | összes |
| proizveďeńi-os-ses | lydʒ́y-sa | pot-i. |
| mű‑PL‑ACC.3PL | olvas‑CVB | kimegy‑PST.1SG |
| ‘M. Bulgakov and F. Dosztojevszkij minden művét elolvastam’ (UdmCorp.) |
| (7) | ńyľ | čas | ta-leś | aźlo | bydt-i | lydʒ́y-sa | kńiga-jez. |
|---|
| négy | óra | ez‑ABL | előtt | befejez‑PST.1SG | olvas‑CVB | könyv‑ACC | |
| ’Négy órája elolvastam a könyvet.’ (UdmCorp.) |
Az udmurtban a grammatikai segédigék közül az összetett igeidőben használatos segédigék követik a főigét (1)–(2), a tagadó segédigék viszont általában megelőzik azt (3)–(4). Az úgynevezett második múlt időben azonban a tagadó alakok (északi és középső nyelvjárási eredetű) analitikus formáiban a segédige megelőzi a főigét (5) (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 199, Bartens 2000: 187). A grammatikalizálódott konverbiumszerkezetekben megjelenő, aspektuális segédigéknek tekinthető igék, mint például a potyny (sz. sz. ‘kimegy’) általában követik a határozói igenevet: ilyen esetekben a konverbium adja a szerkezet lexikális jelentését, míg a vele egy szerkezetet alkotó ige egyes esetekben (kontextustól is függően) aspektusjelölőként értelmezhető (Horváth 2010, 2011). Az aspektuális segédige ezekben a szerkezetekben általában követi (6), ritkábban megelőzi (7) a határozói igenevet.
Szerző: Horváth Laura
[🠐 vissza]
