(udmurt)
EpsV & EpsElse
EpsV: A nyelv az episztemikus modalitás kifejezésére összetett igei szerkezetet használ.
EpsElse: A nyelv az episztemikus modalitás kifejezésére az igealak módosításától és az összetett igealakok alkalmazásától eltérő eszközöket használ.
(1) | maša-ly | iźy-ny | kule | ńi. |
| Mása‑DAT | alszik‑INF | kell.3SG | már |
| ’Mása már biztosan alszik.’ (Timár 2018) |
(2) | naverno, | povod-jos-yz | vań, | dyr. |
| valószínűleg | ok‑PL‑3SG | van | talán |
| ’Valószínűleg megvan rá a maga oka, talán.’ (UdmCorp.) |
(3) | maďar | kyl-ez | tod-em-ed | kyźy | ke | jurtt-e, | vyldy? |
| magyar | nyelv‑ACC | tud‑PTCP.PST‑2SG | hogyan | PCL | segít‑3SG | talán |
| ’Az segít talán valamennyit, hogy tudsz magyarul?’ (UdmCorp.) |
(4) | kapka | ös-ez | kaľľen | uśt-i: | olo, | puny-zy | vań. |
| kapu | ajtó‑ACC | lassan | nyit‑PST.1SG | talán | kutya‑3PL | van |
| ’Lassan nyitottam ki a kapuajtót: talán van kutyájuk.’ (UdmCorp.) |
(5) | tatćy-oź | koncert | nomer-zes | tod-a-zy | vajy-ny | dyr |
| ide‑TER | koncert | szám‑3PL.ACC | emlékezet‑ILL‑3PL | tart‑INF | idő |
| tyry-mte, | kožalod. | | | | |
| elég_lesz‑PTCP.PST.NEG | talán | | | | |
| ’Eddig talán nem volt elég idejük a koncertszámaikat megtanulni.’ (UdmCorp.) |
(6) | kytćy | ke | myn-i-zy, | luoz. |
| hova.ILL | PCL | megy‑PST‑3PL | talán |
| ’Talán valahova elmentek.’ (Kibardina 2011: 362). |
(7) | ťeorija-jez | tros-ez | ug | jaraty | kylzy-ny, |
| elmélet‑ACC | sok‑DET | NEG.3SG | szeret.CNG.SG | hallgat‑INF |
| možet | prakťika | lu-i-z | ke, | tunsyko | pot-o-z. |
| lehet | gyakorlat | lesz‑PST‑3SG | ha | érdekes | tűnik‑FUT‑3SG |
| ’Sokan nem szeretnek elméletet hallgatni, ha majd gyakorlat lesz, talán érdekesnek fog tűnni.’ (UdmCorp.) |
(8) | muket-jos-yz-ly, | možet_byť, | | keľš-i-z… |
| más‑PL‑DET‑DAT | lehet | | tetszik‑PST‑3SG |
| ’Lehet, hogy a többieknek tetszett…’ (UdmCorp.) |
Az udmurtban episztemikus modalitás kifejeződhet az infinitívusz és a kule ’kell’ segédige kapcsolatával (1) (Timár 2018). A kategóriát lehet lexikailag is kódolni, például módosítószók segítségével: ilyen például a dyr ’lehet’ (2), vyldy ’lehet, bizonyára’ (3), olo ’lehet, valószínűleg, talán’ (4) és az orosz eredetű naverno ’valószínűleg’ módosítószó (2). A kožany ’gondol’ ige jövő idejű, egyes szám második személyű alakjából lexikalizálódott kožalod (5) és a luyny ’lenni’ ige jövő idejű, egyes szám harmadik személyű alakjából lexikalizálódott luoz (6) vagy az orosz eredetű možet / možet byť ’lehet’ (7)–(8) is a beszélő véleményét fejezi ki implicit módon. (vö. Kibardina 2011: 361–362, 366)
Szerző: Horváth Laura
[🠐 vissza]