(udmurt)

SyncSP

SyncSP: A nyelv ismeri az alany személye és száma szerinti igeragozást, és ebben előfordulnak szinkretikus alakok.

(1)

Sg1 myn-i
megy-PST.1SGPl1myn-i-my

megy-PST-1PL

Sg2myn-i-d
megy-PST-2SGPl2myn-i-dy

megy-PST-2PL

Sg3myn-i-z
megy-PST-3SGPl3myn-i-zy

megy-PST-3PL

(2) (Bartens 2000: 223)

Sg1 myny-sal
megy-COND.1SGPl1myny-sal-my

megy-COND-1PL

Sg2myny-sal(-yd)
megy-COND(-2SG)Pl2myny-sal-dy

megy-COND-2PL

Sg3myny-sal(-yz)
megy-COND(-3SG)Pl3myny-sal-zy

megy-COND-3PL

(3) Bartens 2000: 183)

Sg1myn-iśkem
megy-PST2.1SGPl1myn-iśkem-my

megy-PST2-1PL

Sg2myn-em(-ed)
megy-PST2(-2SG)Pl2myn-iľľam(-dy)

megy- PST2(-2PL)

Sg3myn-em(-ez)
megy-PST2(-3SG)Pl3myn-iľľam(-zy)

megy- PST2(-3PL)

Az udmurtban kijelentő mód jelen időben, jövő időben, egyszerű múlt időben (1) nem találhatók szinkretikus alakok az egyes paradigmákon belül, a feltételes módú igei paradigma, illetve a második múlt alakjai között viszont megfigyelhető szinkretizmus. Feltételes módban a Sg1, Sg2 és Sg3 alak eshet egybe: egyes szám első személyben a feltételes mód jele után nem áll személyrag, egyes nyelvjárásokban (l. Kel’makov – Saarinen 1994: 128–129) pedig a módjel után nem használatos személyrag az egyes szám 2. és 3. személyű alakoknál sem (2). A személyrag megjelenése így Sg2 és Sg3 alak (l. Bartens 2000: 223, Kozmács 2002a: 94), avagy csak a Sg2 esetében (l. Kel’makov – Hännikäinen 2008: 220) opcionális. Az ún. második múlt idő paradigmája esetén a Sg2, Sg3, illetve a Pl2, Pl3 alakok eshetnek egybe a személyjelölők fakultatív használata miatt (3) (Bartens 2000: 183, Leinonen – Vilkuna 2000: 496).

Szerző: Horváth Laura


[🠐 vissza]