(udmurt)
PerifA & SyntA
PerifA: A nyelv körülírásos (perifrasztikus) megoldásokat használ az aspektusviszonyok kifejezésére.
SyntA: Az aspektus kifejezése egyéb funkciót is betöltő (szintetikus) affixumok segítségével.
| (1) ʒ́uć | kyl-yn | umoj | veraśk-iśk-o | | val, |
|---|
| orosz | nyelv‑INE | jó | | beszél‑PRS‑1SG | | AUX.PST1 |
| no | rod-ez | putat' | | | kar-yl-i. |
| de | nem‑ACC | összekever.INF | csinál‑FREQ‑PST.1SG |
| ‘Én jól beszéltem oroszul, de összecseréltem a nemeket.’ (Adatközlő) | |
| (2) | ogpol | ńules | durti | škola-je | myn-iśk-om | val. |
|---|
| egyszer | erdő | mentén | iskola‑ILL | megy‑PRS‑1PL | AUX.PST1 |
| šödtek_šoryś | ńules | kuš-e | ludkeć | byźy-sa | pot-i-z. |
| hirtelen | erdő | tisztás‑ILL | nyúl | fut‑CVB | kimegy‑PST1‑3SG |
| ’Egyszer az iskolába mentünk éppen az erdő mentén. Az erdei tisztásra hirtelen kifutott egy nyúl.’ (Kel’makov – Hännikäinen 2008: 270) |
| (3) | pinal-jos-ty | tuž | zol | tyškašky-l-o | no |
|---|
| gyerek‑PL‑ACC | nagyon | erős | veszekedik‑FREQ‑3PL | és |
| žugy-l-o | val. | |
| ver‑FREQ‑3PL | AUX.PST1 | |
| ’A gyerekeket nagyon durván szidták és verték.’ (Serebrennikov 1960: 131) |
| (4) | so | ǯyt-jos-y | lykt-o-z | val | tatćy. |
|---|
| ő | este‑PL‑ILL | jön‑FUT‑3SG | AUX.PST1 | ide |
| ’Ő esténként idejárt.’ (Keľmakov–Hännikäinen 2008: 270) |
| (5) | eššo | jyr-y | | berlo | dyr-e | viś-yl-e. |
|---|
| még | fej‑1SG | utóbbi idő‑ILL fáj‑FREQ‑3SG |
| ‘Az utóbbi időben a fejem is fájni szokott .’ (UdmCorp.) |
| (6) | maly | mon | so sovremennoj literatura-jez |
|---|
| miért | én | DET | modern | irodalom‑ACC | |
| lidʒ́y-sa | kyľľ-iśk-o (...) |
| olvas‑CVB | fekszik‑PRS‑1SG |
| ‘Miért olvasok én mindig modern irodalmat (...)’ (Adatközlő) |
| (7) | kot'ku | (...) | uram-e | pot-iśk-o | | šunyt | diśaśky-tek. |
|---|
| mindig | utca‑ILL | kimegy‑PRS‑1SG | meleg öltözik‑CVB.ABE | |
| ‘Én mindig (…) anélkül megyek ki az utcára, hogy melegen felöltöznék.’ (UdmCorp.) |
| (8) | gurt-a-m | | odig | nunal-ly | berty-l-i. |
|---|
| otthon‑ILL‑1SG | egy | nap‑DAT | visszatér‑FREQ‑PST.1SG |
| ’Hazamentem egy napra.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 265) |
| (9) | tazalyk-ez | | ľabʒ́-em-en, | | | bydes | |
|---|
| egészség‑3SG | meggyengül‑PTCP‑INSCOM | egész | |
| gaźet-ez | lydʒ́y-sa | śot-iśk-o |
| újság‑ACC | olvas‑CVB | ad‑PRS‑1SG | | |
‘Mivel nincs jó egészségben, az egész újságot felolvasom [neki].’ (UdmCorp.)
Az udmurt nyelvben összetett múlt idők, grammatikalizálódott konverbumszerkezetek segédigéi, valamint a frekventatív képző szolgál az aspektus produktív grammatikai kifejezésére. Az imperfektív aspektus alkategóriáinak kifejezésére számos eszköz adódik (l. Horváth 2015, 2018): habitualitás képzésére például múlt idejű idővonatkozásban az ún. duratív praeteritum (jelen idejű ige + val/vylem segédige) (1) – mely a múlt idejű progresszivitás jelölője is (2) –, a frekventatív képző egyszerű múlt idejű ige esetén (1), ezek kombinációja (3), illetve a ritkán használt (l. Perevoscsikov et al. 1962: 208) ún. frekventatív praeteritum (4). Jelen idejű habitualitás kifejeződhet frekventatív képzővel (5) vagy például határozói igeneves szerkezet imperfektív segédigéjével is (6), de kifejeződhet grammatikai jelölő nélkül is (7) (Horváth 2018: 97). A frekventatív képző az aspektusképzéshez is kapcsolódó többszöriségesemény-kifejezés (l. pl. Szerebrennyikov 1960: 135–137, Karakulova 1997, Keľmakov – Hännikäinen 2008: 263–265, Kondrateva 2011: 226–227) mellett ’bizonyos hosszúságú időre’ típusú időmódosítót tartalmazó mondatban egyszeri cselekvés esetén is használatos (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 265), polifunkcionális képzőnek tekinthető, funkciója nem kizárólagosan az imperfektív aspektus képzése. Az összetett múlt idők segédigéje a val/vylem (PST/PST2), mely a múlt idő típusától függően különféle igeidejű ragozott igéhez kapcsolódik. A perfektivitás grammatikai kódolása kevésbé szignifikáns az udmurt aspektusrendszerben, és főként aspektuális segédigékkel történik (az aspektuális segédigék egy része ugyanakkor imperfektív funkciójú, l. 6. példa). Az udmurt nyelvben ugyanis léteznek ún. “páros igék” (l. Kel’makov 1975) azaz olyan grammatikalizálódott konverbumszerkezetek, melyek komplex predikátumokként viselkednek. Ilyen esetekben tipikusan a konverbum adja az állítmány lexikális jelentését, a másik tag pedig elveszti lexikális jelentésének egyes részeit. Az ilyen grammatikalizálódott szerkezetekben a határozói igenévvel szerkezetet alkotó igék olyan fázisigék (pl. bydtyny ’befejez’), helyzetigék (pl. kyľľyny ’fekszik’, sylyny ’áll’, pukyny ’ül’), mozgásigék (pl. koškyny ’elmegy’, pyryny ’bemegy’, potyny ’kimegy’, lyktyny ’jön’), egyéb jelentésű igék (pl. śotyny ‘ad’, baśtyny ‘vesz’, kuštyny ‘dob’, leźyny ’enged’, keľtyny ’hagy’), melyek szintaktikailag úgy viselkednek, mint a főigék, de egyes esetekben inkább aspektusjelölőként értelmezendők. A śotyny (< ‘ad’) például ilyen szerkezetekben jelölhet olyan perfektív eseményt, melynek van beneficiense (9), a potyny (<’kimegy’) pedig az határozói igenévvel kifejezett cselekvés irányát és befejezett aspektusát kódolja egyszerre (2). Az adott szerkezettípus grammatikalizálódási foka önmagában nem állapítható meg: ugyanaz a szerkezet is lehet különböző mértékben grammatikalizálódott más kontextusokban, illetve ugyanaz a segédige különböző mértékben grammatikalizálódhat különféle konverbumtípusok mellett: a segédigei státusz tehát mindig függ az adott megnyilatkozás pragmatikai és egyéb kontextusától. (l. Horváth 2011, 2013).
Szerző: Horváth Laura
[🠐 vissza]
