Udvariassági változatok (névmások)
A megszólítottra vonatkozó személyes névmások udvariassági megkülönböztetése körülbelül a világ nyelveinek egynegyedében ismeretes. Ebből a szempontból névmásnak számít minden olyan szabad vagy kötött morféma, amely csak a beszédpartnerre vonatkozóan fejez ki ilyen megkülönböztetést.1 A névmások közötti választást pragmatikus és társadalmi körülmények szabják meg: a beszélőnek a tisztelet és intimitás foka (egyes értelmezések szerint a hatalmi és szolidaritási relációk) tekintetében vett viszonyulása a megszólítotthoz, amely egyúttal kifejezésre juttatja a beszélő önközképét is.2
Típusok:
NoPolit: Udvariassági megkülönböztetés hiánya.
PolitNoPn: Az udvariassági megkülönböztetések kifejező eszközei nem névmások.
TwoPolit: Bináris udvariassági megkülönböztetés. Két viszonyulási mód (pragmatikus funkció) megkülönböztetése, amelyek közül az egyik intim/familiáris, a másik tiszteletkifejező (honorifikus). Több (akár grammatikailag eltérő típusú) névmás is szerepelhet azonos pragmatikus funkcióban, amelyek között a választás ekkor dialektológiai vagy grammatikai/kontextuális körülményektől függhet.
MultPolit: Multiplináris udvariassági megkülönböztetés: a nem intim/familiáris szférában két vagy több udvariassági státusz megkülönböztetése.
1: Ha például egy egyébként saját jelentéssel bíró főnevet kizárólag a második személyben használnak udvariassági megkülönböztetésre, akkor ebből a szempontból kvázi-személyesnévmásnak minősül.
2: Önközkép (arc, arculat, homlokzat): a beszélő saját magának tulajdonított és deklarálni kívánt társadalmi státusza, melynek figyelembe vételét elvárja másoktól.